Öfverväga 1)eg., ὑπερσταθμίζεσθαι. ὑπερταλαντᾶν (Sedn.).2)uppväga, oeg., ὑπερβάλλειν, ὑπεραίρειν, ὑπερτείνειν m. acc. κρείττω εἶναί τινος.3)se Öfvertänka.öfvervägande, ὑπερβάλλων, ουσα, ον. μείζων, ον. Linder & Walberg 1862, s. 533