Afmatta (ἀπο)μαραίνειν. ἐκ-, παραλύειν. ἀσθενῆ ποιεῖν. ἀφαιρεῖν ῥώμην καὶ δύναμιν. ἐκνευρίζειν.afmattas, m. pass. af nämnde vv. Linder & Walberg 1862, s. 6