Afspränga 1)tr., ἀποκόπτειν. ἀπορρηγνύναι.2)intr. (spränga af), δρόμῳ (ἐκτενεστάτῳ) ἀπελαύνειν. οἴχεσθαι ἀφιππεύοντα. Linder & Walberg 1862, s. 8