Rygga 1)intr., r. tillbaka, (ὑπ)είκειν. ὑποχωρεῖν. ἀναχάζεσθαι. (ἀπο)τρέπεσθαι. oeg., φεύγειν. ἀποδειλιᾶν. ὀκνεῖν.2)tr.,a)eg., en häst, ἀνακρούειν.b)oeg., en förbindelse, se Bryta. Linder & Walberg 1862, s. 361